Gyógytorna neurológiai betegségek esetén
Gyógytorna agyvérzés (stroke) után: Stroke-ról, magyarul agyvérzésről akkor beszélünk, ha vagy az agyi artériák repedése következtében kialakuló vérzés, vagy az artériákban bekövetkező elzáródás következtében az agy károsodik.
A tünetek megjelenése attól függ, hogy az agy mely területén keletkezett, mely agyi területet érinti.
Nagyon fontos, hogy a stroke minél korábban felismerésre, majd kezelésre kerüljön.
J

ellemző tünetek:
- aszimetrikus arc
- féloldali végtaggyengeség, bénulás
- beszédzavar
- látászavar, akár vakság
- koordinációs zavar
- memóriazavar
A megelőzés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. A vérnyomás normál szinten tartásával, egészséges táplálkozással, a normál testsúly tartásával, az alkohol, a mértéktelen só és zsírfogyasztás mérséklésével, a dohányzás kerülésével és végül de nem utolsósorban a rendszeres testmozgással, sokat tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük az agyvérzést.
Ha a kórkép már kialakult, minél hamarabb el kell kezdeni az orvosi terápia mellett a gyógytornász által összeállított rehabilitációs programot, hogy a mozgásrendszert érintő tüneteket javítsuk, megszüntessük.
A mozgásterápia során nagy hangsúlyt kell fektetni kezdeti stádiumban, a bénult végtagi ízületek mozgásbeszűkülésének megelőzésére illetve az izomkontrakturák megakadályozására, passzív kimozgatással.
Nagyon fontos az ép végtagokkal végzett keringésjavító torna, a légzőtorna és az ágyban való helyzetváltoztatás segítésével illetve megtanításával a felfekvés (decubitus) kialakulásának megelőzése.
A későbbi szakaszban az érintett oldali végtagok gyengült izmainak izomerősítésére kell fektetni a hangsúlyt, ezen kívül a fájdalmas spasticus izmok kezelésére, lazítására, az egyensúly a koordináció és a manipuláció fejlesztésére és a beteg fokozatos mobilizálására az ágy szélére való kiültetéstöl a járóképesség eléréséig.
A beteg mozgatását mindig az elért állapothoz kell adaptálni és ebből kiindulva kell a betegből a legjobbat kihozni.
Ez a sikerélmény erősíti a gyógyulásba vetett hitet és a hatékony együttműködést.
Tévhit, hogy a stroke után nem lehet teljes életet élni!
Gyógytorna Sclerosis Multiplexes betegeknél: A sclerosis multiplex, röviden SM, egy tisztázatlan eredetű központi idegrendszeri megbetegedés, melynek lényege, hogy az idegsejtek idegnyúlványát beborító myelinhüvely elpusztul. Ebből adódik az ingerületvezetésben keletkező zavar, mely a tüneteket okozza.
A betegségre jellemző a progresszió és a shubok jelenléte.
Egy-egy ilyen shubban, a tünetek felerősödnek, majd ezt követi egy tünetmentes időszak.
Így haladva előre, a betegség végül teljes mozgásrendszeri leépülést okoz, mely az értelmi képesség leépülésével nem jár.

Leggyakoribb tünetek:
- fáradékonyság
- látászavar, látótér kiesés, kettős látás
- zsibbadás
- funkciózavar
- egyensúly és koordinációzavar
- izomspazmus fokozódás
- bénulások
A gyógyszeres terápia mellett, elengedhetetlen a mozgásterápia a tünetmentes időszakokban és a shubokban egyaránt, ami mindig kell, hogy kövesse a beteg állapotváltozását.
A gyógytornász különféle technikákkal segíti a megmaradt funkció minél hatékonyabb kihasználását, javítását, az izületi mozgathatóság fenntartását, az izmok kezelését.
Passzív, vezetett aktív és aktív gyakorlatok, keringésjavító gyakorlatok, légzőtorna, fájdalomcsillapító fizikoterápiás kezelések és masszázs alkotják a komplex gyógykezelés elemeit.
Gyógytorna Parkinson korban: 
A Parkinson kor, egy folyamatosan előrehaladó és rosszabbodó idegrendszeri betegség, melynek lényege, a dopamint termelő idegsejtek károsodása.
A dopamin egy ingerületátvivő anyag, mely a vázizmok működésének szabályozásában kulcs fontosságú.
Általában időskorú embereknél jelentkezik, családi öröklődést mutat és férfiaknál gyakrabban találkozunk vele.
Fő tünetei:
- előrehajlott testhelyzet és ebből adódóan egyensúlyzavar
- kifejezéstelen, mimikátlan arc
- apró léptű, csoszogó járásmód
- hirtelen kialakuló izommerevség
- mozgásszegénység
- halk, monoton, elkent beszéd
- apró betűkkel való írásmód
Mindezekhez a későbbiekben, szellemi hanyatlás is társul és mind testi mind szellemi leépülést eredményez.
A gyógytornának nagyon fontos szerepe van a mozgásrendszert érintő tünetek kezelésében, a tünetek súlyosbodásának csökkentésében.azaz a betegség szinten tartásában.
Kiterjed a merev izmok nyújtására,a gyengült izmok erősítésére,az egyensúly javítására, a mozgás egészének javítására, az ízületek mozgásterjedelmének növelésére és a mimikai izmok kezelésével a beszédkészség javítására.
Speciális gyógytorna nélkül, a tünetek súlyosbodnak, az izmok, ízületek állapota romlik és ezzel párhuzamosan a beteg életkilátásai is.
Perifériás és központi idegrendszeri bénulások gyógytornája: A központi idegrendszert érintő kórképek, mint pl. a vérzéses és az ischémiás stroke, a különböző központi idegrendszert érintő gyulladások, daganatok, degeneratív elváltozások okozta bénulásokat nevezzük centrális típusú bénulásoknak.
Az előzőekben (stroke-nál, SM-nél, Parkinson kornál bővebben olvashat a gyógytorna fontosságáról).

Minden olyan korkép ami a perifériás idegeket betegíti meg, perifériás bénulásokat eredményezhet, illetve gyakori még traumás sérüléseknél, mikor az ideg is sérül.
A leggyakoribb perifériás típusú bénulás a VII. agyideg, nervus facialis, magyarul arcideg bénulás, mely az azonos oldali arcfél teljes vagy részleges bénulását okozza, hiszen az arcizmok mozgatásáért ez az ideg felelős.
A tünetek alapján könnyen megállapítható ha a páciensnek arcideg bénulása van, ugyanis az arcának egyik felét nem képes mozgatni, szemét nem képes becsukni, szemöldökét felhúzni, a szájszél az érintett oldalon lejjebb áll, ez zavarja az ivást és étkezést, mivel nehéz a szájban tartani a folyékony ételeket, italokat.
Az orvosi gyógykezelés mellett nagyon fontos, hogy a beteg minél hamarabb fizikoterápiát, ezen belül is szelektív ingeráram kezelést végző gyógytornászhoz kerüljön, ugyanis azonnal meg kel kezdeni a bénult izmok kezelését ezzel a terápiával.
A napi rendszerességgel végzett szelektív ingeráram kezelésnek köszönhető, hogy a bénult izmok nem sorvadnak addig, amíg a normál idegműködés helyre áll. Ezen kívül fontos a napi rendszerességgel végzett speciális arctorna, masszázs. Az esetek nagy %-ban az idegműködés helyreáll és az állapot csak egy rossz emlék marad a páciensek számára.
Gyógytorna Guillain-Barré Syndroma esetén: Az idegrendszer idegsejtjeit neuronoknak nevezzük. A neuronok egy hosszú és több rövid nyúlvánnyal rendelkeznek, melyeken keresztül kommunikálnak egymással és más sejtekkel. A neuronok közvetítik az agy felé a különféle tapintási, fájdalom, íz, hang... stb. ingereket, illetve felelősek az erek, zsigerek és a vázizomzat izomműködéseiért.
A neuronok hosszú idegnyúlványát axonnak nevezzük, melyet a myelinhüvely borít. Guillain-Barré syndrómában ez a myelinhüvely károsodik, ennek következtében az idegsejt működészavara lép föl.
A betegség hátterében autoimmun folyamat áll, azaz a szervezet saját immunrendszere tesz kárt a myelinhüvelyben.
A tünetek ijesztőek, és jellemzőek a betegségre. Általában a lábujjak, lábfejek szimmetrikus zsibbadásával, gyengeségével, majd bénulásával kezdődik, mely folyamatosan halad fölfelé a törzs és a felső végtag izmaira.
Az állapot akkor súlyos ha a légzőizmokat is érinti, ilyenkor intenzív osztályra kell a beteget helyezni.
A bénulás kb. 2 hétig progrediál, majd megáll és a végkimenetel attól függ, hogy milyen korán kerül felismerésre.
Az esetek nagy részében a betegség maradványtünetek nélkül gyógyul, de a gyógyulás hosszadalmas és gyógytornász jelenlétét igényli. Minél hamarabb el kell kezdeni a terápiát a bénult izmok sorvadásának kiküszöbölésére. Ahogy a mozgások visszatérnek, elkezdhető a beteg aktív tornáztatása annak érdekében, hogy minél hamarabb talpra álljon, izmai és ízületei újra egészségesen működjenek és mindennapi normál életvitelét újra folytatni tudja.